• 1919 - 33: Weimari K�zt�rsas�g, polg�ri demokratikus �llam, az ir�ny�t�s a polg�ri p�rtok �s a szoc.dem.-ek kez�ben van.
• 1919 - 1923: A z�rzavar, k�osz id�szaka, gazdas�gi, politikai v�ls�g. 1924-ben a Dawes-terv keret�ben No. gazdas�gi stabiliz�l�sa megt�rt�nt, elindul 1929-ig a fellend�l�s. Kil�pnek a k�lpolitikai elszigetel�d�sb�l.
• 1925 - 1934: K�zt�rsas�gi eln�k: Paul von Hindenburg.

Az 1929 - 1933-as gazdas�gi vil�gv�ls�g �ri�si probl�m�kat hoz felsz�nre. A stabiliz�ci� �sszeomlik, a termel�s visszaesik, �sszeomlik a hitelpiac, a beruh�z�sok le�llnak, a munkan�lk�lis�g 14,6%-r�l 44%-ra n�, a kis-�s k�z�pv�llalkoz�sok t�nkremennek, az �letsz�nvonal jelent�sen cs�kken. A l�tbizonytalans�g miatt n� az el�gedetlens�g, nagy t�megek k�vetelnek radik�lis v�ltoz�sokat, a politikai sz�ls�s�gek fel� fordulnak. A politikai er�k, szoc. dem.-ek t�mogatotts�ga cs�kken, a n�cik�, kommunist�k� n�.

• N�ci p�rt kialakul�sa:

NSDAP: Nazionasozialistische Deutsche Arbeiter Partei. 

• 1919: M�nchenben megalakul a N�met Munk�sp�rt (Adolf Hitler a 7. sz�m� tags�gi k�nyvet kapja bel�p�sekor, fokozatosan jut vezet�szerephez. >> F�hrer
• 1921: DAP >> NSDAP Fel�ll�tj�k az SA-t (Sturmabteilung), a rohamosztagot (f�lkatonai szervezet), vezet�je Ernst R�hm. K�s�bb l�trej�n az SS (Schutzstaffel) v�dosztag, vezet�je Heinrich Himmler. Az SS tagjaib�l ker�lnek ki a test�rs�g tagjai, a koncentr�ci�s t�borok �rei, a Waffen-SS a hadsereg elitalakulata. Az SD (Sicherheitsdienst) a titkos rend�rs�g, a Gestapo (Geheime Staatspolizei) titkos �llamrend�rs�g.

A p�rt vezet�i: Hermann G�ring k�s�bbi porosz minisztereln�k, l�gier�parancsnok, Joseph G�bbels propaganda miniszter, Rudolf Hess, Hitler helyettese.

• 1923. november 9. - A m�ncheni Hofbr�ukeller-ben sikertelen puccsot hajtanak v�gre, a vezet�ket letart�ztatj�k. Hitlert 5 �vre �t�lik, ebb�l mind�ssze 9 h�napot �l le a landsbergi b�rt�nben. Meg�rja a Mein Kampf (Harcom) c�m� k�nyv�t, melyben megfogalmazza c�lj�t, politikai programj�t. A hatalmat leg�lisan kell megszerezni, n�velni kell a t�mogatotts�got, sz�vets�gesek kellenek, a p�rtot t�megp�rtt� kell szervezni.

F� ideol�gia: F�hrer elv - Hitler karizmatikus, t�vedhetetlen vez�r, aki n�p��rt, orsz�g��rt �l, szavai pr�f�ci�k. No. hanyatl�s�nak okai: 1918-as forradalom, Weimari K�zt�rsas�g, versailles-i b�ke. C�l a rev�zi�, hogy No. �jra nagyhatalom legyen. A Harmadik Birodalom kialak�t�sa >> Lebensraum am Osten = keleti �lett�r-elm�let. A n�meteknek a fejl�d�shez �lett�r kell. 

1. N�metek lakta ter�letek egyes�t�se. (Ausztria, Csehszlov�kia, Lengyelorsz�g...stb.)
2. Eur�pai Birodalom l�trehoz�sa.
3. Vil�gbirodalom.

A n�met lakoss�g n�, orsz�ga kicsi, jogos az ig�nye az �j ter�letekre, hisz a n�met az a Herrenvolk = uralkod�n�p. A n�pek �lland� harc�ban kiv�laszt�dott a tiszta, �rja n�met (szoci�ldarwinizmus). M�sodrend�eknek tekintik a szl�v n�peket. Er�s antiszemitizmus (zsid�elleness�g) jellemzi. Kiirtand�nak tartj�k a zsid�kat, cig�nyokat, a szellemi- �s testi fogyat�kkal �l�ket. Er�sen antimarxista, baloldali ellenes, az er�s k�z politik�j�t hirdeti. Szoci�lis demag�gia jellemzi, minden r�tegnek �g�r valamit, n�ha ezek ellentmondanak egym�snak. Besz�dei egyszer�ek, �rthet�ek, nagyon hat�sosak. J�l felhaszn�lja a sajt�t, fell�p�sei l�tv�nyosak, k�s�bb rendk�v�l nagyszab�s�ak (�js�g, r�di�).