-
1919 - 33: Weimari Kztrsasg, polgri demokratikus llam, az irnyts a polgri prtok s a szoc.dem.-ek kezben van.
-
1919 - 1923: A zrzavar, kosz idszaka, gazdasgi, politikai vlsg. 1924-ben a Dawes-terv keretben No. gazdasgi stabilizlsa megtrtnt, elindul 1929-ig a fellendls. Kilpnek a klpolitikai elszigeteldsbl.
-
1925 - 1934: Kztrsasgi elnk: Paul von Hindenburg.
Az 1929 - 1933-as gazdasgi vilgvlsg risi problmkat hoz felsznre. A stabilizci sszeomlik, a termels visszaesik, sszeomlik a hitelpiac, a beruhzsok lellnak, a munkanlklisg 14,6%-rl 44%-ra n, a kis-s kzpvllalkozsok tnkremennek, az letsznvonal jelentsen cskken. A ltbizonytalansg miatt n az elgedetlensg, nagy tmegek kvetelnek radiklis vltozsokat, a politikai szlssgek fel fordulnak. A politikai erk, szoc. dem.-ek tmogatottsga cskken, a ncik, kommunistk n.
NSDAP: Nazionasozialistische Deutsche Arbeiter Partei.
-
1919: Mnchenben megalakul a Nmet Munksprt (Adolf Hitler a 7. szm tagsgi knyvet kapja belpsekor, fokozatosan jut vezetszerephez. >> Fhrer
-
1921: DAP >> NSDAP Fellltjk az SA-t (Sturmabteilung), a rohamosztagot (flkatonai szervezet), vezetje Ernst Rhm. Ksbb ltrejn az SS (Schutzstaffel) vdosztag, vezetje Heinrich Himmler. Az SS tagjaibl kerlnek ki a testrsg tagjai, a koncentrcis tborok rei, a Waffen-SS a hadsereg elitalakulata. Az SD (Sicherheitsdienst) a titkos rendrsg, a Gestapo (Geheime Staatspolizei) titkos llamrendrsg.
A prt vezeti: Hermann Gring ksbbi porosz miniszterelnk, lgierparancsnok, Joseph Gbbels propaganda miniszter, Rudolf Hess, Hitler helyettese.
-
1923. november 9. - A mncheni Hofbrukeller-ben sikertelen puccsot hajtanak vgre, a vezetket letartztatjk. Hitlert 5 vre tlik, ebbl mindssze 9 hnapot l le a landsbergi brtnben. Megrja a Mein Kampf (Harcom) cm knyvt, melyben megfogalmazza cljt, politikai programjt. A hatalmat leglisan kell megszerezni, nvelni kell a tmogatottsgot, szvetsgesek kellenek, a prtot tmegprtt kell szervezni.
F ideolgia: Fhrer elv - Hitler karizmatikus, tvedhetetlen vezr, aki nprt, orszgrt l, szavai prfcik. No. hanyatlsnak okai: 1918-as forradalom, Weimari Kztrsasg, versailles-i bke. Cl a revzi, hogy No. jra nagyhatalom legyen. A Harmadik Birodalom kialaktsa >> Lebensraum am Osten = keleti lettr-elmlet. A nmeteknek a fejldshez lettr kell.
-
Nmetek lakta terletek egyestse. (Ausztria, Csehszlovkia, Lengyelorszg...stb.)
-
Eurpai Birodalom ltrehozsa.
-
Vilgbirodalom.
A nmet lakossg n, orszga kicsi, jogos az ignye az j terletekre, hisz a nmet az a Herrenvolk = uralkodnp. A npek lland harcban kivlasztdott a tiszta, rja nmet (szocildarwinizmus). Msodrendeknek tekintik a szlv npeket. Ers antiszemitizmus (zsidellenessg) jellemzi. Kiirtandnak tartjk a zsidkat, cignyokat, a szellemi- s testi fogyatkkal lket. Ersen antimarxista, baloldali ellenes, az ers kz politikjt hirdeti. Szocilis demaggia jellemzi, minden rtegnek gr valamit, nha ezek ellentmondanak egymsnak. Beszdei egyszerek, rthetek, nagyon hatsosak. Jl felhasznlja a sajtt, fellpsei ltvnyosak, ksbb rendkvl nagyszabsak (jsg, rdi).
|