K�vetkez� 5 cikk

El�z� 5 cikk

Claus von Stauffenberg (1907 - 1944)	Pathfinder	2012.02.24. 20:02
Gr�f Claus Philipp Maria Justinianus Schenk von Stauffenberg 1907. november 15-�n sz�letett az akkori N�met Birodalomhoz tartoz� Jettingenben. N�met ezredes, a porosz tisztikar tagja. 1939 �s '43 k�z�tt r�szt vett Lengyelorsz�g megsz�ll�s�ban, harcolt Franciaorsz�gban �s �szak-Afrik�ban is, ahol s�lyosan megsebes�lt: elvesztette bal szem�t, jobb kez�t csukl�t�l lefel�, bal kez�r�l a gy�r�s- �s kisujj�t. 1944-t�l a tartal�khadsereg vez�rkari f�n�ke. A h�bor�s h�s Stauffenberg hamarosan bekapcsol�dott a Hitler elleni mer�nyletbe: 1944. j�lius 20-�n � vitte be Hitler f�hadisz�ll�s�ra (Wolfsschanze[Farkasverem], Rastenburg, Kelet-Poroszorsz�g) a bomb�t. A bomba robban�sa ut�n l�pett �letbe a Valk�r hadm�velet, melynek keretein bel�l vez�rkari tisztek egy csoportja vette volna �t a hatalmat, az �sszeesk�v�s �l�n maga Stauffenberg �llt. A mer�nylet azonban nem siker�lt bizonyos k�r�lm�nyek miatt, r�ad�sul az ellen�ll�si mozgalom is megbukott. M�g aznap letart�ztatt�k �s 3 t�rs�val egy�tt �jszaka kiv�gezt�k Berlinben, 36 �ves volt. Utols� szavai ezek voltak a gyilkos sort�z el�tt: "Es lebe unser heiliges Deutschland!" vagyis "�ljen a mi szent N�metorsz�gunk!". �rdekess�g: Nemcsak Stauffenberg �s h�rom t�rsa voltak az egyetlen �ldozatok a megtorl� akci�kban. T�bb, mint 5000 embert tart�ztattak le, ebb�l 200-at kiv�geztek(k�zt�k volt �rtelemszer�en Stauffenberg �s h�rom t�rsa is). Filmet is k�sz�tettek err�l az id�szakr�l Valk�r c�mmel, a f�szerepben Tom Cruise. H�rom t�rsa, akiket kiv�geztek: az adjut�nsa, Werner von Haeften, Friedrich Olbricht t�bornok �s Albrecht Mertz von Quirnheim. Forr�s: A magyar wikip�dia Stauffenbergr�l sz�l� sz�cikke, a k�pek� az angol wikip�dia.   Irod�ja Bendlerblockban. ▪ S�reml�ke Berlinben a Yorckstrasse temet�ben. ▪ Halotti bizony�tv�nya(1951-ben bocs�tott�k ki.). ▪ Eml�kt�bla Bendlerblock-ban a kiv�gz�s sz�nhely�n. A t�bl�n a kiv�gzettek neve �ll.

Baldur von Schirach (1907 - 1974)	Pathfinder	2012.02.17. 21:01
Baldur Benedikt von Schirach 1907. m�jus 9-�n sz�letett Berlinben. Foglalkoz�s�t tekintve n�met ifj�s�gi vezet�, a Hitlerjugend vezet�je, birodalmi helytart� �s B�cs vezet�je. 1940-ben 5 milli� gyerek evaku�l�s�t szervezte meg a sz�vets�gesek bomb�zta v�rosokb�l. Harcolt Franciaorsz�gban is, h�siess�ge jutalm�ul vaskeresztet kapott. A HJ vezet�s�t Artur Axmann vette �t t�le, ezut�n lett B�cs vezet�je. Korm�nyz�sa alatt 185 000 zsid� ker�lt munkat�borba. 1943 ut�n kegyvesztett lett, de �ll�s�t megtartotta. A n�rnbergi per sor�n mindv�gig tagadta, hogy tudott volna megsemmis�t� t�borok l�tez�s�r�l. 1946-ban 20 �v b�rt�nre �t�lt�k, feles�ge 1949. j�lius 20-�n elv�lt t�le. Szabadul�sa ut�n meg�rta memo�rj�t "Hittem Hitlerben" c�mmel. 1974 augusztus 8-�n halt meg Kr�v-ben. 67 �ves volt. Forr�s: A magyar wikip�dia Baldur von Schirach sz�cikke. A fiatal Schirach. ▪ A n�rnbergi per sor�n. A m�sodik sorban jobbr�l a m�sodik.

Arthur Sey�-Inquart (1892-1946)	Pathfinder	2012.02.09. 21:53
Arthur Sey�-Inquart 1892. j�lius 22-�n sz�letett a Cseh-Morva-fenns�k d�li r�sz�n fekv� Stonarov(n�met�l Stannern) v�ros�ban. Foglalkoz�s�t tekintve �gyv�d, k�s�bb fontos tiszts�geket t�lt�tt be, az al�bbiakat: Ausztria kancell�rja az 1938-as annekt�l�sig k�s�bb -nyilv�n az annekt�l�s �s a h�bor� kit�r�se ut�n- Ausztria, a Lengyel F�korm�nyz�s�g �s Hollandia helytart�ja. Lengyelorsz�g lerohan�s�t k�vet�en lett D�l-Lengyelorsz�g igazgat�si vezet�je, � volt Hans Frank helyettese. Akt�van r�szt vett a lengyel zsid�k gett�ba helyez�s�ben �s a fontos, strat�giai k�szletek n�ci k�zre ker�t�s�ben is. Hollandi�ban a forma ugyanaz, kisebb koncentr�ci�s t�borokat l�tes�tett a megsz�llt orsz�g ter�let�n, melyek a k�vetkez�k: KZ-Herzogenbusch Kamp Amersfoort "Zsid� Egys�g T�bor" (ez egy tranzitt�bor Westerborkn�l, vagyis �tmeneti t�bor, az emberek addig tart�zkodtak itt, am�g el nem lett d�ntve, hogy melyik n�met t�borba mennek tov�bb vagy maradnak Hollandi�ban) Ommen vagy Kamp Erika, de ismert volt "�nk�ntes Munkaer�-toborz� T�bor" n�ven is Hitler 1945 �prilisi �ngyilkoss�g�t k�vet�en � lett a korm�ny �j k�l�gyminisztere, Ribbentrop ut�djak�nt, de mivel a D�nitz-korm�ny nem tartott tov�bb, mint 20 nap, ez�rt ez m�r nem sokat �rt. Tiszts�g�t�l nem akart megv�lni, �gy a felszabadul�sig, 1945. m�jus 8-ig megmaradt hivatal�ban. A n�rnbergi perben hal�lra �t�lt�k, majd -utols�k�nt- kiv�gezt�k 1946. okt�ber 16-�n. Forr�s: A magyar wikip�dia Arthur Sey�-Inquartr�l sz�l� sz�cikke. A k�pek forr�sa az angol wikip�dia. Hitler, Himmler �s Heydrich t�rsas�g�ban, 1938 B�cs. ▪ H�g�ban, 1940. ▪ A n�rnbergi per sor�n. ▪ Kiv�gz�se ut�n. (Megtekint�s csak saj�t felel�ss�gre!)

Alfred Jodl (1890 - 1946)	Pathfinder	2012.02.01. 20:21
Alfred Josef Ferdinand Jodl (eredeti neve: Alfred Baumgartner) 1890. m�jus 10-�n sz�letett a n�metorsz�gi W�rzburgban. Apja bajor katonatiszt volt, anyja egyszer� parasztl�ny. N�met t�bornok, a Wehrmacht vez�rkari f�n�ke. Az I. vil�gh�bor� v�ge fel�, 1917-ben �tvez�nyelt�k a keleti frontra �s � lett a 72. magyar t�z�rezred f�parancsnoka. Szeptember 3-�n tal�lkozott el�sz�r Hitlerrel, a II. vil�gh�bor� kit�r�se ut�n k�t nappal. R�szt vett a D�nia �s Norv�gia megt�mad�s�t jelent� Weser�bung haditerv kidolgoz�s�ban mint t�rzskari tiszt. Meghat�roz� szerepe volt a Szovjetuni� elleni Barbarossa - hadm�velet kidolgoz�s�ban. 1945. m�jus 7-�n al��rta Reimsben a nyugati sz�vets�ges csapatok el�tt a n�met sz�razf�ldi hader�k felt�tel n�lk�li megad�s�t. Ezek ut�n arra sz�m�tott (miut�n Wilhelm Keitel sz�vets�ges hadifogs�gba esett, � lett a megmaradt Wehrmacht f�parancsnoka) - Karl D�nitz mell� �llva -, hogy az amerikai-szovjet sz�vets�g felbomlik �s - �jj�szervezve a n�met hader�t - visszaszerezhetik a keleti n�met ter�leteket. Terv�k kudarcbafulladt, ugyanis m�jus 23-�n ugyanis brit katonai rend�r�k elfogt�k(a D�nitz csoport t�bbi tagj�val egy�tt), �gy � is hadifogs�gba esett. A n�rnbergi per keretein bel�l minden v�dpontban b�n�snek tal�lt�k, hal�lra �t�lt�k. K�rv�nyezte a katon�knak kij�r� goly� �ltali hal�lnemet, k�r�s�t elutas�tott�k. Az �t�letet(k�t�l �ltali hal�l) 1946. okt�ber 16-�n hajtott�k v�gre. Forr�s: A magyar Wikip�dia Alfred Jodl-r�l sz�l� sz�cikke. A f�lk�v�rrel szedett mondatok teljes eg�sz�ben az adott sz�cikkb�l sz�rmaznak. N�rnbergi per, 1946. ▪ Jodl Wilhelm Oxenius(bal) �s Hans-Erich von Friedeburg(jobb) t�rsas�g�ban, al��rja a kapitul�ci�t, 1945. m�jus 7. ▪ Kiv�gz�se ut�n.(Megtekint�s csak saj�t felel�ss�gre!) ▪ S�rja a Fraueninsel temet�ben, Chiemsee-ben.

Alfred Rosenberg (1893 - 1946)	Pathfinder	2012.01.31. 19:00
Alfred Ernst Rosenberg 1893. janu�r 12-�n sz�letett Tallinnban, �sztorsz�g f�v�ros�ban. Korai �s szellemileg nagyon befoly�sos tagja volt az NSDAP-nek. Dietrich Eckarton kereszt�l ismerkedett meg Hitlerrel, k�s�bb nagyon fontos poz�ci�k birtokosa lett a n�ci korm�nyban ez�ltal. Ezut�n � lett a p�rt egyik f� ideol�gusa, k�nyv�ben, a 20. sz�zad m�tosz�ban � dolgozta ki a n�ci ideol�gia legfontosabb elemeit: a fajelm�letet, a zsid��ld�z�st, a Lebensraum (am Osten) elm�let�t, a Versailles-i szerz�d�s hat�lyon k�v�l helyez�s�t �s a dekadens(sz�szerinti ford�t�sban elkorcsosult, korcs) modern m�v�szettel val� szembehelyezked�st. Ismeretes m�g a kereszt�nys�g elutas�t�s�r�l is, fontos szerepet j�tszott a Pozit�v Kereszt�nys�g (�n. �rja Kereszt�nys�g) kital�l�s�ban is, amit �tmenetnek sz�nt az �j n�ci hithez. A n�rnbergi Katonai T�rv�nysz�k az ellene felhozott v�dak alapj�n b�n�snek tal�lta, �s k�t�l �ltali hal�lra �t�lt�k. 1946. okt�ber 16-�n v�gezt�k ki. Forr�s: Az angol �s magyar wikip�dia Alfred Rosenbergr�l sz�l� sz�cikkei. Megjegyz�s: Angol tud�s el�ny, ugyanis ebben az �letrajzban k�t (szerintem) fontos sz�cikket csak az angol wikip�di�n tal�ltam megfelel� inform�ci�tartalm�nak. 1935-ben. ▪ N�rnbergben a b�r�s�g el�tt. Jobbra l�that� �, k�z�pen Hans Frankkal, baloldalt pedig Alfred Jodl-el. ▪ A kiv�gz�s ut�n. (Megtekint�s csak saj�t felel�ss�gre!!)

K�vetkez� 5 cikk

El�z� 5 cikk