Claus von Stauffenberg (1907 - 1944) |
Pathfinder |
2012.02.24. 20:02 |
Gróf Claus Philipp Maria Justinianus Schenk von Stauffenberg 1907. november 15-én született az akkori Német Birodalomhoz tartozó Jettingenben. Német ezredes, a porosz tisztikar tagja. 1939 és '43 között részt vett Lengyelország megszállásában, harcolt Franciaországban és Észak-Afrikában is, ahol súlyosan megsebesült: elvesztette bal szemét, jobb kezét csuklótól lefelé, bal kezéről a gyűrűs- és kisujját. 1944-től a tartalékhadsereg vezérkari főnöke. A háborús hős Stauffenberg hamarosan bekapcsolódott a Hitler elleni merényletbe: 1944. július 20-án ő vitte be Hitler főhadiszállására (Wolfsschanze[Farkasverem], Rastenburg, Kelet-Poroszország) a bombát. A bomba robbanása után lépett életbe a Valkűr hadművelet, melynek keretein belül vezérkari tisztek egy csoportja vette volna át a hatalmat, az összeesküvés élén maga Stauffenberg állt. A merénylet azonban nem sikerült bizonyos körülmények miatt, ráadásul az ellenállási mozgalom is megbukott. Még aznap letartóztatták és 3 társával együtt éjszaka kivégezték Berlinben, 36 éves volt. Utolsó szavai ezek voltak a gyilkos sortűz előtt: "Es lebe unser heiliges Deutschland!" vagyis "Éljen a mi szent Németországunk!".
Érdekesség: Nemcsak Stauffenberg és három társa voltak az egyetlen áldozatok a megtorló akciókban. Több, mint 5000 embert tartóztattak le, ebből 200-at kivégeztek(köztük volt értelemszerűen Stauffenberg és három társa is). Filmet is készítettek erről az időszakról Valkűr címmel, a főszerepben Tom Cruise.
Három társa, akiket kivégeztek: az adjutánsa, Werner von Haeften, Friedrich Olbricht tábornok és Albrecht Mertz von Quirnheim.
Forrás: A magyar wikipédia Stauffenbergről szóló szócikke, a képeké az angol wikipédia.
Irodája Bendlerblockban. ▪ Síremléke Berlinben a Yorckstrasse temetőben. ▪ Halotti bizonyítványa(1951-ben bocsátották ki.). ▪ Emléktábla Bendlerblock-ban a kivégzés színhelyén. A táblán a kivégzettek neve áll.
|
Baldur von Schirach (1907 - 1974) |
Pathfinder |
2012.02.17. 21:01 |
Baldur Benedikt von Schirach 1907. május 9-én született Berlinben. Foglalkozását tekintve német ifjúsági vezető, a Hitlerjugend vezetője, birodalmi helytartó és Bécs vezetője. 1940-ben 5 millió gyerek evakuálását szervezte meg a szövetségesek bombázta városokból. Harcolt Franciaországban is, hősiessége jutalmául vaskeresztet kapott. A HJ vezetését Artur Axmann vette át tőle, ezután lett Bécs vezetője. Kormányzása alatt 185 000 zsidó került munkatáborba. 1943 után kegyvesztett lett, de állását megtartotta. A nürnbergi per során mindvégig tagadta, hogy tudott volna megsemmisítő táborok létezéséről. 1946-ban 20 év börtönre ítélték, felesége 1949. július 20-án elvált tőle. Szabadulása után megírta memoárját "Hittem Hitlerben" címmel. 1974 augusztus 8-án halt meg Kröv-ben. 67 éves volt.
Forrás: A magyar wikipédia Baldur von Schirach szócikke.
A fiatal Schirach. ▪ A nürnbergi per során. A második sorban jobbról a második.
|
Arthur Seyß-Inquart (1892-1946) |
Pathfinder |
2012.02.09. 21:53 |
Arthur Seyß-Inquart 1892. július 22-én született a Cseh-Morva-fennsík déli részén fekvő Stonarov(németül Stannern) városában. Foglalkozását tekintve ügyvéd, később fontos tisztségeket töltött be, az alábbiakat:
-
Ausztria kancellárja az 1938-as annektálásig
-
később -nyilván az annektálás és a háború kitörése után- Ausztria, a Lengyel Főkormányzóság és Hollandia helytartója.
Lengyelország lerohanását követően lett Dél-Lengyelország igazgatási vezetője, ő volt Hans Frank helyettese. Aktívan részt vett a lengyel zsidók gettóba helyezésében és a fontos, stratégiai készletek náci kézre kerítésében is. Hollandiában a forma ugyanaz, kisebb koncentrációs táborokat létesített a megszállt ország területén, melyek a következők:
-
KZ-Herzogenbusch
-
Kamp Amersfoort
-
"Zsidó Egység Tábor" (ez egy tranzittábor Westerborknál, vagyis átmeneti tábor, az emberek addig tartózkodtak itt, amíg el nem lett döntve, hogy melyik német táborba mennek tovább vagy maradnak Hollandiában)
-
Ommen vagy Kamp Erika, de ismert volt "Önkéntes Munkaerő-toborzó Tábor" néven is
Hitler 1945 áprilisi öngyilkosságát követően ő lett a kormány új külügyminisztere, Ribbentrop utódjaként, de mivel a Dönitz-kormány nem tartott tovább, mint 20 nap, ezért ez már nem sokat ért. Tisztségétől nem akart megválni, így a felszabadulásig, 1945. május 8-ig megmaradt hivatalában. A nürnbergi perben halálra ítélték, majd -utolsóként- kivégezték 1946. október 16-án.
Forrás: A magyar wikipédia Arthur Seyß-Inquartról szóló szócikke. A képek forrása az angol wikipédia.
Hitler, Himmler és Heydrich társaságában, 1938 Bécs. ▪ Hágában, 1940. ▪ A nürnbergi per során. ▪ Kivégzése után. (Megtekintés csak saját felelősségre!)
|
Alfred Jodl (1890 - 1946) |
Pathfinder |
2012.02.01. 20:21 |
Alfred Josef Ferdinand Jodl (eredeti neve: Alfred Baumgartner) 1890. május 10-én született a németországi Würzburgban. Apja bajor katonatiszt volt, anyja egyszerű parasztlány. Német tábornok, a Wehrmacht vezérkari főnöke. Az I. világháború vége felé, 1917-ben átvezényelték a keleti frontra és ő lett a 72. magyar tüzérezred főparancsnoka. Szeptember 3-án találkozott először Hitlerrel, a II. világháború kitörése után két nappal. Részt vett a Dánia és Norvégia megtámadását jelentő Weserübung haditerv kidolgozásában mint törzskari tiszt. Meghatározó szerepe volt a Szovjetunió elleni Barbarossa - hadművelet kidolgozásában. 1945. május 7-én aláírta Reimsben a nyugati szövetséges csapatok előtt a német szárazföldi haderők feltétel nélküli megadását. Ezek után arra számított (miután Wilhelm Keitel szövetséges hadifogságba esett, ő lett a megmaradt Wehrmacht főparancsnoka) - Karl Dönitz mellé állva -, hogy az amerikai-szovjet szövetség felbomlik és - újjászervezve a német haderőt - visszaszerezhetik a keleti német területeket. Tervük kudarcbafulladt, ugyanis május 23-án ugyanis brit katonai rendőrök elfogták(a Dönitz csoport többi tagjával együtt), így ő is hadifogságba esett. A nürnbergi per keretein belül minden vádpontban bűnösnek találták, halálra ítélték. Kérvényezte a katonáknak kijáró golyó általi halálnemet, kérését elutasították. Az ítéletet(kötél általi halál) 1946. október 16-án hajtották végre.
Forrás: A magyar Wikipédia Alfred Jodl-ról szóló szócikke. A félkövérrel szedett mondatok teljes egészében az adott szócikkből származnak.
Nürnbergi per, 1946. ▪ Jodl Wilhelm Oxenius(bal) és Hans-Erich von Friedeburg(jobb) társaságában, aláírja a kapitulációt, 1945. május 7. ▪ Kivégzése után.(Megtekintés csak saját felelősségre!) ▪ Sírja a Fraueninsel temetőben, Chiemsee-ben.
|
Alfred Rosenberg (1893 - 1946) |
Pathfinder |
2012.01.31. 19:00 |
Alfred Ernst Rosenberg 1893. január 12-én született Tallinnban, Észtország fővárosában. Korai és szellemileg nagyon befolyásos tagja volt az NSDAP-nek. Dietrich Eckarton keresztül ismerkedett meg Hitlerrel, később nagyon fontos pozíciók birtokosa lett a náci kormányban ezáltal. Ezután ő lett a párt egyik fő ideológusa, könyvében, a 20. század mítoszában ő dolgozta ki a náci ideológia legfontosabb elemeit: a fajelméletet, a zsidóüldözést, a Lebensraum (am Osten) elméletét, a Versailles-i szerződés hatályon kívül helyezését és a dekadens(szószerinti fordításban elkorcsosult, korcs) modern művészettel való szembehelyezkedést. Ismeretes még a kereszténység elutasításáról is, fontos szerepet játszott a Pozitív Kereszténység (ún. Árja Kereszténység) kitalálásában is, amit átmenetnek szánt az új náci hithez. A nürnbergi Katonai Törvényszék az ellene felhozott vádak alapján bűnösnek találta, és kötél általi halálra ítélték. 1946. október 16-án végezték ki.
Forrás: Az angol és magyar wikipédia Alfred Rosenbergről szóló szócikkei.
Megjegyzés: Angol tudás előny, ugyanis ebben az életrajzban két (szerintem) fontos szócikket csak az angol wikipédián találtam megfelelő információtartalmúnak.
1935-ben. ▪ Nürnbergben a bíróság előtt. Jobbra láthatő ő, középen Hans Frankkal, baloldalt pedig Alfred Jodl-el. ▪ A kivégzés után. (Megtekintés csak saját felelősségre!!)
|
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
