K�vetkez� 5 cikk

El�z� 5 cikk

Erwin Rommel (1891 - 1944)	Pathfinder	2015.10.19. 13:30
Erwin Johannes Eugen Rommel 1891. november 15-�n sz�letett az akkor a Sv�b Hercegs�ghez tartoz� Heidenheimban. Apja id. Erwin Rommel iskolaigazgat�, anyja pedig a w�rttembergi korm�nyz� l�nya. Foglalkoz�s�t tekintve katona, t�bornagy a m�sodik vil�gh�bor�ban, a Harmadik Birodalom oldal�n. A Deutsches Afrikakorps els� parancsnoka, a normandiai partrasz�ll�sn�l a v�dekez� n�met csapatok vezet�je. Az els� vil�gh�bor�ban, mint egy rohamcsapat tisztje szolg�lt, v�gig az els� vonalban harcolva. 1915-ben kapta meg a m�sodoszt�ly� Vaskeresztet, a r�k�vetkez� �vben (az olaszorsz�gi Caporett�n�l v�grehajtott �tt�r�ssel) pedig az akkori legmagasabb n�met katonai kit�ntet�st, a porosz Pour Le M�ritet. A h�bor� ut�n is katona maradt. Drezd�ban, 1929-t�l pedig Stuttgartban szolg�lt. Ek�zben �rta meg a k�nyv�t, amit Adolf Hitler is elolvasott �s hatalomra jut�sa ut�n p�rtfog�s�ba is vette a tehets�ges Rommelt. 1939-ben, Lengyelorsz�g megsz�ll�sa sor�n vez�r�rnagyi rangban Hitler test�rs�g�nek parancsnoka lett. �gy kapta meg a 7. p�nc�losezred vezet�s�t (Franciaorsz�g megsz�ll�sa sor�n), hogy Adolf Hitler teljesen r�b�zta a d�nt�st, melyik alakulat vezet�s�t k�ri. Sikert sikerre halmoztak �s olyan gyorsan mozogtak, hogy megkapt�k a Szellemhadoszt�ly nevet is. 1941-ben megkapta a Vaskereszt Lovagkeresztj�t is, jutalma ism�t az volt, hogy v�laszthat, melyik alakulatot vezeti �s � az Afrika Hadtestet v�lasztotta, �gy ker�lt �rtelemszer�en Afrik�ba. H�res csat�k az �szak-afrikai hadj�ratban: Tobruki csata (1941) Els� el-alameini csata (1942) M�sodik el-alameini csata (1942) A normandiai partrasz�ll�s megkezd�d�sekor nem tart�zkodott a helysz�nen, �gy a v�delmi er�k is k�sve reag�ltak, �m mire vissza�rt m�r k�s� volt. A partrasz�ll�k �tt�rt�k a partszakaszon fel�ll�tott �nv�delmi rendszert. A k�vetkez� h�napban azt�n valami olyan dolog t�rt�nt, ami nem igaz�n lepte meg bek�vetkezt�vel a n�met hadvezet�st �s mag�t Hitlert sem. Klaus von Stauffenberg gr�f ugyanis megpr�b�lta meg�lni �t egy aktat�sk�ba rejtett bomb�val. Sikertelen volt a mer�nylet, a F�hrer n�h�ny karcol�ssal �s a bizalma v�gleges megrend�l�s�vel, de meg�szta. Ezut�n egy nyomoz�s indult, lez�rt�val az �sszeesk�v�s r�sztvev�it kiv�gezt�k, Erwinre csak annyit tudtak r�bizony�tani, hogy tudott a k�sz�l� mer�nyletr�l �s azt nem jelentette Berlinbe. �gy maga Hitler �ll�totta v�laszt�s el�: meg�li mag�t �s tisztess�ges, h�s�knek kij�r� temet�st kap vagy elterjed a birodalomban, hogy el�rulta �t. Erwin pedig az el�bbit v�lasztotta, m�r csak a csal�dja �rdek�ben is. 1944. okt�ber 14-�n halt meg, temet�se pedig n�gy nappal k�s�bb volt. Al��r�sa. Eml�kt�bla Herrlingenben, ahol meghalt.

Kurt Schuschnigg (1897-1977)	Pathfinder	2015.07.26. 21:20
Mivel a k�pet sehogyan sem tudtam �tm�retezni, ez�rt a tov�bbra kattintva olvashatj�tok el a n�h�nysoros �letrajzot!! Tov�bb…

Josef Mengele (1911 - 1979?)	Pathfinder	2015.07.14. 10:49
Josef Mengele, SS-tiszt, az auschwitzi koncentr�ci�s t�bor orvosa, 1911. m�rcius 16.-�n sz�letett az akkori N�met Birodalom ter�let�n lev� G�nzburgban. A foglyokon v�gzett embertelen k�s�rleteivel v�lt h�rhedtt�. Karl �s Walburga Mengele legid�sebb fiak�nt sz�letett a csal�dba. Antropol�gi�t �s orvostudom�nyi ismereteket tanult M�nchenben, Bonnban �s B�csben. 1936-ban tette le az orvosi vizsg�t, orvosk�nt azonban csak 1938-t�l kezdett praktiz�lni. Az el�tte lev� �vben (1937) l�pett be az NSDAP-be, ut�na az SS-be, szint�n 1938-ban. 1943-ban vez�nyelt�k Auschwitz Birkenau-ba, 1944-ben pedig a n�i t�bor orvosa lett, ahol megkezdhette embertelen k�s�rleteit a szerencs�tlen foglyokon. L�tsz�lag udvariasan viselkedett vel�k, val�j�ban viszont csak k�s�rleti alanyoknak tekintette �ket. K�s�rletei az ikrekre �s a valamilyen rendelleness�ggel rendelkez�kre vonatkoztak. R�viddel a V�r�s Hadsereg meg�rkez�se el�tt, 1945. janu�r 17-�n menek�lt el Auschwitzb�l, mag�val vitte a k�s�rleti dokument�ci�k egy r�sz�t, a t�bbit pedig az SS semmis�tette meg. 1979. febru�r 7-�n sz�l�t�st kapott �s a tengerbefulladt, ahol f�rd�tt, de csal�dja olyan j�l titkolta hal�lh�r�t, hogy csak az 1980-ban meg�j�tott ellene sz�l� elfogat�parancs seg�ts�g�vel siker�lt csak nagy sok�ra a nyom�ra bukkanni. 1956-ban ▪ Az olasz �tlev�l, amellyel 1949-ben Argent�n�ba menek�lt. Forr�s: A magyar wikip�dia Josef Mengele-r�l sz�l� sz�cikke.

Joachim von Ribbentrop (1893 - 1946)	Pathfinder	2013.05.15. 22:20
Ullrich Friedrich Willy Joachim von Ribbentrop, 1893. �prilis 30.-�n sz�letett a n�metorsz�gi Weselben. Beoszt�s�t tekintve a Harmadik Birodalom nagyk�vete Londonban 1936 �s '38 k�z�tt, majd '38-t�l a birodalom buk�s�ig k�l�gyminisztere. 5 gyermeke sz�letett feles�g�t�l, Anna Elisabeth Henkellt�l. R�szv�tele a h�bor�ban: 1939-ben a birodalom kib�v�lt Csehorsz�ggal, ekkor pr�b�lt meg Ribbentrop kialkudni egy sz�vets�get Nagy-Britannia, a SZU �s a Birodalom k�z�tt. Ezen �v �prilis�t�l folytatott t�rgyal�ssorozatot a szovjet koll�g�val, Vjacseszlav Molotovval, melynek eredm�nye a Lengyelorsz�g sors�t megpecs�tel�, 1939. augusztus 23-�n al��rt, Molotov - Ribbentrop paktum lett. 1945 ut�n: A h�bor� befejez�se ut�n a N�rnbergi �t�l�sz�k �sszeesk�v�s, b�ke elleni b�ntettek, h�bor�s b�ntettek �s emberis�g elleni b�ntettek miatt folytatott elj�r�st. A v�dlottak padj�n t�lt�tt 218 �l�snap alatt megb�n�st nem tan�s�tott. A b�r�s�g minden v�dpontban b�n�snek tal�lta, �s 1946. okt�ber 1-j�n hirdetett �t�let�ben k�t�l �ltali hal�lra �t�lte. Az �t�letet 1946. okt�ber 16-�n John C. Woods hajtotta v�gre. Kilenc hal�lra�t�lt t�rsa el�tt els�k�nt v�gezt�k ki 1 �ra 12 perckor. Al��r�sa. ▪ Szt�linnal a megnemt�mad�si szerz�d�s al��r�sakor a Kreml-ben, 1939. ▪ Letart�ztat�si jelent�se. ▪ Kiv�gz�se ut�n. (megtekint�s csak saj�t felel�ss�gre!) Forr�s: a magyar �s az angol wikip�dia Joachim von Ribbentrop c. sz�cikke.

Adolf Eichmann (1906 - 1962)	Pathfinder	2012.02.25. 21:36
Adolf Otto Eichmann 1906. m�rcius 19-�n sz�letett a n�metorsz�gi Solingen v�ros�ban(ma �szak-Rajna-Vesztf�lia tartom�nyban tal�lhat�). Magasrang� n�ci tiszt, az NSDAP vezet� tagja, katonai rangj�t tekintve SS-Obersturmbannf�hrer(alezredes). Gyakran nevezik �t a Harmadik Birodalom f� h�h�rj�nak. � volt az egyik f� kidolgoz�ja a kelet-eur�pai zsid�k�rd�s 'V�gs� megold�s'-�nak(Magyarosz�gra is ell�togatott 1944. m�rcius 19-�n). A h�bor� ut�n 4 �vig bujk�lt, fav�g�k�nt dolgozott, ezut�n hamis, a V�r�s Kereszt �ltal ki�ll�tott, �tlev�llel siker�lt Argent�n�ba menek�lnie, ahov� csal�dja is k�vette �t. Eg�szen 1960-ig siker�lt ezt az �llapotot fenntartania, ekkor ugyanis h�rom Moszad �gyn�k elrabolta �s 1960. m�jus 22-�n Izraelbe sz�ll�tott�k. Miut�n elfogt�k beismerte b�n�ss�g�t. Ezut�n b�r�s�g el� ker�lt Jeruzs�lemben, a v�dat maga Gideon Hausner, Izrael f��gy�sze k�pviselte. �rtelemszer�en hal�lra �t�lt�k �t 1961. december 5-�n, mag�t az �t�letet 1962. m�jus 31-�n hajtott�k v�gre. Hamvait a tengerbe sz�rt�k. Forr�s: A sz�veg� a magyar wikip�dia Adolf Eichmannr�l sz�l� sz�cikke, a k�pek� az angol wikip�dia. �rdekess�g: F�leg az 1950-es �vek v�ge, az 1960-as �vek eleje sz�m�tott nagy n�ci vad�sz korszaknak, a lista �l�n Eichmann �s Josef Mengele neve �llt. A korszak nagy neve Simon Wiesenthal, akir�l int�zetet is elneveztek. Eichmann �let�r�l film is k�sz�lt Thomas Kretschmannal a f�szerepben. Al��r�sa. ▪ A hamis V�r�s Keresztes �tlev�l, Ricardo Klement nev�re ki�ll�tva. ▪ A telegram, amit sz�tk�ldtek minden izraeli �gyn�knek az elfog�s r�szleteivel.

K�vetkez� 5 cikk

El�z� 5 cikk