Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

Kállay Miklós (1887 - 1967)	Pathfinder	2015.10.19. 13:30
Nagykállói Kállay Miklós, foglalkozását tekintve politikus, diplomata és jogász, 1887. január 23.-án született Nyíregyházán. 1932-től 1935-ig földművelésügyi miniszter, majd 1942-től 1944-ig Magyarország miniszterelnöke, mellette 1943-ig pedig a külügyminiszteri pozíciót is betöltötte. Hatalmából az 1944. március 19.-i német megszállás mozdította el. Miután Teleki Pál öngyilkosságot követett el, a helyére Bárdossy Lászlót nevezte ki a kormányzó, aki be is jelentette Magyarország hadbalépését Angliával szemben. Miklós határozottan ellenezte az új miniszterelnök nézeteit, visszautasította annak újabb zsidótörvényről szóló előterjesztését is, a parlamentben is ellene szavazott. Lemondása után nevezték ki a helyére Miklóst. Az alatt a két év alatt, amíg hatalmon volt, ún. hintapolitikát* folytatott, aminek be is másolom a jelentését. Olyan kormánypolitika, amely az ellentétes hatalmak mindegyikével el akarja hitetni a vele való együttműködés szándékát. Tipikusan ilyen volt a II. világháború idején, 1942-1944-ben a Kállay- és Lakatoskormány kétarcúsága, akik egyrészt a hitleri Németország iránti szövetségesi hűséget hangsúlyozták, ugyanakkor titkos tárgyalásokat folytattak az antifasiszta nagyhatalmakkal, s Mo. átállását akarták előkészíteni. A hintapolitika a nemzetközi diplomácia manapság is gyakran alkalmazott eszköze, különösen a nagyhatalmak között örlődő kis országok esetében. Olaszország kapitulációja után készítette elő a német vezérkar a Magyarország megszállására vonatkozó Margarethe-hadművelet terveit, amit 1944 márciusában meg is valósítottak. Ennek az volt a célja, hogy Miklóst és kormányát eltávolítsák és a titkos tárgyalásokat a szövetségesekkel véglegesen berekesszék. A megszállás másnapján, tehát március 20-án Miklós, az ő letartóztatására érkező SS alakulat elől a Sándor palotából a kormányzó rezidenciájára sietett egy titkos alagúton át. Onnan tovább menekült a Török Nagykövetségre, ahol menedéket kapott. Miután az október 15-én hatalomra került Szálasi Ferenc a kiadatását követelte, önként hagyta el a követséget és adta fel magát a nyilasoknak. Sopronkőhidáról szállították először Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolták. Később tudta meg, hogy legkisebb fia, András is ugyanabban a táborban tartózkodik. Kalandos szabadulása után tudta csak meg, hogy felesége Helén, Budapest ostroma közben német gránáttalálat következtében életét vesztette. A háború után Olaszországban élt 1953-ig, majd onnan az Egyesült Államokba költözött, ahol az emigráció aktív személyiségeként dolgozott. 1967. január 14-én, New Yorkban halt meg. Miklós és Bethlen István a plenáris ülés szünetében, 1940-es évek. Legkisebb fiának, Andrásnak a német fogolykártyája, 1944.

Ady Endre (1877 - 1919)	Pathfinder	2012.08.27. 17:05
Teljes neve Diósadi Ady Endre. 1877. november 22-én született a romániai Érmindszenten(Adyfalva). A 20. század legjelentősebb magyar költője, a magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Életének utolsó heteiben már nagyon beteg volt, tüdőgyulladással küzdött. A Liget Szanatóriumban halt meg 1919. január 27-én. 41 éves volt. Temetésén, január 29-én ezek az ismert személyiségek vettek részt: Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Vincze Sándor, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Kernstok Károly, Schöpflin Aladár. Az ismert emberek mellett még sok ezer ember rótta le kegyeletét a Nemzeti Múzeum előcsarnokában, ahol a koporsóját felravatalozták. A sírja a Kerepesi temetőben található. Forrás: A magyar Wikipédia Ady Endréről szóló szócikke, a félkövérrel szedett mondatok teljes egészében az adott szócikkből származnak. Szülőháza. ▪ Mellszobra a szülőház kertjében. ▪ Síremléke a Kerepesi temetőben(Csorba Géza műve)

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk