K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk

K�llay Mikl�s (1887 - 1967)	Pathfinder	2015.10.19. 13:30
Nagyk�ll�i K�llay Mikl�s, foglalkoz�s�t tekintve politikus, diplomata �s jog�sz, 1887. janu�r 23.-�n sz�letett Ny�regyh�z�n. 1932-t�l 1935-ig f�ldm�vel�s�gyi miniszter, majd 1942-t�l 1944-ig Magyarorsz�g minisztereln�ke, mellette 1943-ig pedig a k�l�gyminiszteri poz�ci�t is bet�lt�tte. Hatalm�b�l az 1944. m�rcius 19.-i n�met megsz�ll�s mozd�totta el. Miut�n Teleki P�l �ngyilkoss�got k�vetett el, a hely�re B�rdossy L�szl�t nevezte ki a korm�nyz�, aki be is jelentette Magyarorsz�g hadbal�p�s�t Angli�val szemben. Mikl�s hat�rozottan ellenezte az �j minisztereln�k n�zeteit, visszautas�totta annak �jabb zsid�t�rv�nyr�l sz�l� el�terjeszt�s�t is, a parlamentben is ellene szavazott. Lemond�sa ut�n nevezt�k ki a hely�re Mikl�st. Az alatt a k�t �v alatt, am�g hatalmon volt, �n. hintapolitik�t* folytatott, aminek be is m�solom a jelent�s�t. Olyan korm�nypolitika, amely az ellent�tes hatalmak mindegyik�vel el akarja hitetni a vele val� egy�ttm�k�d�s sz�nd�k�t. Tipikusan ilyen volt a II. vil�gh�bor� idej�n, 1942-1944-ben a K�llay- �s Lakatoskorm�ny k�tarc�s�ga, akik egyr�szt a hitleri N�metorsz�g ir�nti sz�vets�gesi h�s�get hangs�lyozt�k, ugyanakkor titkos t�rgyal�sokat folytattak az antifasiszta nagyhatalmakkal, s Mo. �t�ll�s�t akart�k el�k�sz�teni. A hintapolitika a nemzetk�zi diplom�cia manaps�g is gyakran alkalmazott eszk�ze, k�l�n�sen a nagyhatalmak k�z�tt �rl�d� kis orsz�gok eset�ben. Olaszorsz�g kapitul�ci�ja ut�n k�sz�tette el� a n�met vez�rkar a Magyarorsz�g megsz�ll�s�ra vonatkoz� Margarethe-hadm�velet terveit, amit 1944 m�rcius�ban meg is val�s�tottak. Ennek az volt a c�lja, hogy Mikl�st �s korm�ny�t elt�vol�ts�k �s a titkos t�rgyal�sokat a sz�vets�gesekkel v�glegesen berekessz�k. A megsz�ll�s m�snapj�n, teh�t m�rcius 20-�n Mikl�s, az � letart�ztat�s�ra �rkez� SS alakulat el�l a S�ndor palot�b�l a korm�nyz� rezidenci�j�ra sietett egy titkos alag�ton �t. Onnan tov�bb menek�lt a T�r�k Nagyk�vets�gre, ahol mened�ket kapott. Miut�n az okt�ber 15-�n hatalomra ker�lt Sz�lasi Ferenc a kiadat�s�t k�vetelte, �nk�nt hagyta el a k�vets�get �s adta fel mag�t a nyilasoknak. Sopronk�hid�r�l sz�ll�tott�k el�sz�r Mauthausenbe, majd Dachauba hurcolt�k. K�s�bb tudta meg, hogy legkisebb fia, Andr�s is ugyanabban a t�borban tart�zkodik. Kalandos szabadul�sa ut�n tudta csak meg, hogy feles�ge Hel�n, Budapest ostroma k�zben n�met gr�n�ttal�lat k�vetkezt�ben �let�t vesztette. A h�bor� ut�n Olaszorsz�gban �lt 1953-ig, majd onnan az Egyes�lt �llamokba k�lt�z�tt, ahol az emigr�ci� akt�v szem�lyis�gek�nt dolgozott. 1967. janu�r 14-�n, New Yorkban halt meg. Mikl�s �s Bethlen Istv�n a plen�ris �l�s sz�net�ben, 1940-es �vek. Legkisebb fi�nak, Andr�snak a n�met fogolyk�rty�ja, 1944.

Ady Endre (1877 - 1919)	Pathfinder	2012.08.27. 17:05
Teljes neve Di�sadi Ady Endre. 1877. november 22-�n sz�letett a rom�niai �rmindszenten(Adyfalva). A 20. sz�zad legjelent�sebb magyar k�lt�je, a magyar politikai �js�g�r�s egyik legnagyobb alakja. K�lt�szet�nek t�m�i az emberi l�t minden jelent�s ter�let�re kiterjednek. A m�velts�gr�l, irodalomr�l �rt cikkei a fejl�d�st �s a halad�st s�rgetik. �let�nek utols� heteiben m�r nagyon beteg volt, t�d�gyullad�ssal k�zd�tt. A Liget Szanat�riumban halt meg 1919. janu�r 27-�n. 41 �ves volt. Temet�s�n, janu�r 29-�n ezek az ismert szem�lyis�gek vettek r�szt: Kunfi Zsigmond, M�ricz Zsigmond, Vincze S�ndor, Babits Mih�ly, Karinthy Frigyes, Pikler Gyula, B�r� Lajos, J�szi Oszk�r, Kernstok K�roly, Sch�pflin Alad�r. Az ismert emberek mellett m�g sok ezer ember r�tta le kegyelet�t a Nemzeti M�zeum el�csarnok�ban, ahol a kopors�j�t felravatalozt�k. A s�rja a Kerepesi temet�ben tal�lhat�. Forr�s: A magyar Wikip�dia Ady Endr�r�l sz�l� sz�cikke, a f�lk�v�rrel szedett mondatok teljes eg�sz�ben az adott sz�cikkb�l sz�rmaznak. Sz�l�h�za. ▪ Mellszobra a sz�l�h�z kertj�ben. ▪ S�reml�ke a Kerepesi temet�ben(Csorba G�za m�ve)

K�vetkez� 10 cikk

El�z� 10 cikk