Kurt Alois Josef Johann Schuschnigg (1919-ig Kurt Alois Josef Johann Edler von Schuschnigg), 1897. december 14.-�n sz�letett az olaszorsz�gi Riva del Garda-ban. Foglalkoz�s�t tekintve �gyv�d, aki az Engelbert Dolfuss korm�nyban t�lt�tt be k�l�nb�z� miniszteri posztokat (1932-t�l igazs�g�gyi, majd 1933-t�l oktat�si miniszter), majd el�dje hal�la ut�n (Dolfuss-t meggyilkolt�k) Ausztria sz�vets�gi kancell�rja lett.

Legnagyobb probl�m�nak orsz�ga f�ggetlens�g�nek megtart�s�t tartotta, ugyanis a b�keszerz�d�s kimondta, hogy 30.000 f�n�l nagyobb hadserege nem lehet az orsz�gnak. Ezzel szemben azonban k�l�nb�z� f�lkatonai szervezetek j�ttek l�tre, amik nem az �llamhoz, hanem ink�bb k�l�nb�z� politikai p�rtokhoz voltak h�s�gesek. Ilyen volt az Osztr�k Nemzetiszocialista P�rt is... Ezt enyh�tend� pr�b�lta er�s�teni az orsz�g kapcsolat�t Olaszorsz�ggal, Magyarorsz�ggal, de sajnos pr�b�lkoz�sai kudarcbafulladtak, ugyanis a Harmadik Birodalom hadi ereje j�val az osztr�k hadi er� f�l� magasodott. Mag�val Hitlerrel is tal�lkozott, hogy t�rgyaljanak, de a dikt�tor m�r k�sz t�nyek el� �ll�totta, t�bbek k�z�tt:

• Arthur Sey�-Inquart bel�gyminiszterr� kinevez�se
• sz�z tiszt �tmozgat�sa a k�t orsz�g serege k�z�tt
• a m�g b�rt�nben lev� n�cik amneszti�ja*

M�rcius 11-�n lemondott, hely�re Arthur Sey�-Inquart ker�lt, akit Wilhelm Miklas eln�k "hajland�" volt t�mogatni. M�snap, azaz m�rcius 12.-t�l el�bb h�zi�rizetben, majd a Gestapo sz�khely�n mag�nz�rk�ban tartott�k. K�s�bb pedig a dachaui, onnan pedig a sachsenhauseni koncentr�ci�s t�borba ker�lt. V�g�l amerikai csapatok szabad�tott�k ki egy tiroli fogolyt�borb�l, t�bb m�s neves politikai fogollyal egy�tt, 1945. m�jus 5.-�n.

1948-ban emigr�lt az USA-ba, ahol 1967-ig tan�tott. Hazat�r�se ut�n t�z �vvel, azaz 1977-ben, Innsbruck k�zel�ben �rte a hal�l.

Forr�s: A magyar wikipedia Kurt Schuschnigg c. sz�cikke.

(Wikip�dia) Amnesztia (g�r�g�l k�zbocs�nat) a b�ncselekm�nyek vagy b�ntettesek eg�sz kateg�ri�ira kiterjed� kegyelem. Az amnesztia lehet abolici� (pert�rl�s), adgr�ci�ci� (szoros �rtelemben vett kegyelem), vagy rehabilit�ci� aszerint, amint a b�nv�di elj�r�s kiz�r�s�ban, vagy a joger�s, de m�g v�gre nem hajtott b�ntet�snek elenged�s�ben, vagy a b�ntet� �t�let �ltal elvont jogokba val� visszahelyez�sben �ll.